10.nap - part2

 Ekkor Biankát és Cintit vettük észre,hogy sétálnak felénk.

-          Sziasztok – mondták egyszerre majd  Bianka leült Dani másik oldalára Cinti pedig Szili mellé..

-          Szia macis lány – mondta gúnyosan a lány

-          Mi? – húztam fel a szemöldökömet

-          Megtaláltuk az állatkádat – vihogott

-          Kutakodtatok utánunk?

-          Lehet.. – kereste az öngyújtóját a zsebében

-          Mi az hogy lehet?Mit csináltatok vele?

-          Kidobtuk a kukába.

-          Elment az eszed? – néztem rá mérgesen majd felálltam és elrohantam. Az a maci nekem nagyon sokat számít,apától kaptam a halála előtt.. Feltúrtam az egész szobát,de sehol semmi. Ekkor éreztem azt hogy a két lány most messzire ment. Még a kukát is feltúrtam,de nem találtam sehol. Úgy gondoltam,hogy visszaszerzem bármibe is kerüljön,ezért visszamentem hozzájuk. Dani addigra nem volt ott

-          Hova tettétek? – léptem közelebb Biankához

-          Mi?Sehova.. – színészkedett a lány

-          Ha nem adjátok vissza,szólok a táborvezetőknek – mondtam

-          És mit fogsz mondani?A macim elveszett?Nőj már fel!

-          Adjátok vissza neki vagy velünk gyűlik meg a bajotok – szakította közbe a lányt Flórián és az egész kis bagázs körém gyűlt

-          Mit adtok érte? – kérdezte pofátlanul Cinti

-          Egy büdös nagy pofot – vágta rá Beni

-          Ne engem kérdezzetek – vonta meg a vállát – Kérdezzétek Dani barátotokat

Abban a pillanatban megszólalt a telefonom,anyu volt..már pár napja nem hívott és én se őt ezért nem nyomhattam ki. A többieket otthagyva elkezdtem sétálni és hallgattam anyu örömteli hangját,hogy már nem Egyiptomban hanem Barcelonában vannak. Persze kérdezte,hogy mi újság a táborban. De nem mondhattam el,mert nem akartam ezt a kis időt is siránkozással tölteni. Majdnem egy félórán át csevegtünk,aztán megszakadt a vonal,mert lemerült a telefonom,csodás. Aztán igazán nagy kedvem se volt visszamenni,és már Flóra is jött utánam lihegve.

-          Végre megvagy. Hívtalak – mondta Flóra én pedig felmutattam a telefonomat ami kikapcsolt állapotban volt – Jaj Luki,ne szomorkodj

-          Tudom,nagy kretén lehetek,hogy a macimat keresem,de akkor is az a tárgy nekem sokat számít,mint más lánynak egy fülbevaló – biggyesztettem le a számat

-          Ne aggódj megtaláljuk. Amúgy a fiúk azon vannak hogy kiszedjék a gyanúsítottakból a mackó hollétét. Beni éppen Sherlock Holmest játszik,míg Szili Watsont. – nevetettünk fel,mert én sem bírtam ki röhögés nélkül. Elképzeltem Benit egy nagyítóval és kockás ruhában,ahogy Bianka szemébe világít a zseblámpájával.. J

-          Most mit csináljak? – néztem kérdő szemekkel Lora felé

-          Nézd,szerintem pihenjünk egy kicsit,és utána megkeressük..együtt – ölelt át

-          Oké – motyogtam azzal visszamentünk a faházunkba,kivettük a hűtőből a dobozos jégkrémet,meg két kiskanalat és azzal elindultunk a part felé. Leültünk a palló végére. Lábunkat a vízbe lógatva bontottuk fel a jégkrém fedelét és szúrtuk bele kanalainkat.

-          A kedvenceem – nyalta körbe szája szélét a barátnőm

-          Az epres-vaníliás?

-          Aha. – bólingatott

-          ÁÁ agyzsibbadást kaptam ettől a hűsítő finomságtól.

-          Me too. – nevettünk fel egyszerre és egy csomó idegig ott voltunk. Kacsáztunk,meg végül meg is fürödtünk ruhástól a vízben,mivel belelökött engem,én pedig nem hagyhattam.

Olyan öt óra táján beleuntunk az egészbe és elindultunk megkeresni a macim. Becsengettünk egy csomó helyre,még a recepciónál is kerestük,de sehol semmi..3 órán át kutattunk.

-          Haggyuk,megyünk haza – mondtam

-          Nem mehetünk haza – tárta szét karjait Flóra

-          Nem olyan fontos nekem.. ígyis Biankáéknál van.

-          Ez igaz,de akkor s hagyhatjuk félbe.

-          Flóra – néztem mélyen a szemeibe mire annyit mondott hogy „Jó” és elindultunk vissza a házba.

-          Megyek lefekszek – ásítottam egyet (a gonoszak nem voltak a házban)

-          Szerintem én is – törölte meg vizes haját egy törülközővel

Majd lefeküdtünk aludni. Abban a pillanatban ahogy letettem a fejem a párnára,kitört belőlem a sírás,és eszembe jutott apu. Nem aludtam,csak hallgattam a tücskök ciripelését,és néztem magam elé a sötét szobában. Maradtam az ágyamban,nem mozdultam és addig-addig bámultam magam elé míg nem álomba zuhantam. Azonban egy pár óra múlva arra lettem figyelmes,hogy valaki az ágyam szélén ül.

-          Te vagy az Flóra? – üvöltöttem,és közben felültem

-          Halkabban..nem,Dani – mosolyodott el a fiú és ránéztem a mellettem lévő ágyra,ahol Flóra nagyon bealudt. Lábai a párnájánál voltak,míg feje a az ágy végében..

-          Te mit- és hogyan-? – dörzsöltem a szememet

-          Az ablakon át jöttem és azért mert van nálam valami ami fontos számodra – túrt bele a hajába

-          Mi? – majd abban a minutumban előhúzta a háta mögül a macimat és az ágyam szélére helyezte. Én pedig csak ültem hosszú ideig az ágyon,nem szóltam semmit,a fiúra néztem és könnybe lábadt a szemem..

-          Dani – csordult le az arcomon egy könnycsepp,Dani pedig közelebb hajolt hozzám és hüvelykujjával letörölte az arcomról azt a magányos cseppet.

-          Ne mondj semmit – karolt át szorosan,nekem pedig nem hagyott reagálási időt. Pillanatokon belül már arcunk egymáshoz simult és megtörtént..Lukács Léna első csókja Vitéz Danitól,és éppen hogy szája az én számhoz ért..

-          SUPIDUBIDÚÚ megvagytok  – pattant ki az ágyából Flóra. Mi egyből szétröppentünk. Dani hirtelen felállt és köhintett egyet

-          Akkor sziasztok. Holnap találkozunk – intett egyet

-          Hé Dani – üvöltöttem utána,mire hátra fordult – Köszönöm – majd kiment az ajtón. Ekkor Lora ült le az ágyam szélére és bocsánatért esedezett. Az ajtó nyílt és a Biankba team vonult fel a házban.

-          Na mi van meglett? – huppant le az ágyára Cinti

-          Képzeld – mondtam

-          Akkor gondolom,tudod hogy Daninak milyen árat kellett azért fizetnie hogy a gyerekes játékodat visszakapd.

-          Te miről beszélsz? – fordultam Bianka felé,mire magára húzta a takarót és lekapcsolta a lámpáját.

-          Nektek is rossz éjszakát – legyintett egyet kezével Flóra

Egész este azon agyaltam,hogy Daninak min kellett keresztül mennie a játékszeremért..talán igazuk volt a boszorkányoknak..