15.nap - Én mondtam..

 Bejegyzés címe: 15. nap – Én mondtam hogy mindenre fény derül!

Bloggantotta: Léna

Egész este azon töprengtem hogy Dani és Beni vajon kit húzhattak. De főleg Danin gondolkoztam nagyon-nagyon sokat. Hiába mondtam Mr.Brain-nek hogy kapcsoljon ki,hogy hagy tudjak aludni,de ő csak még rátett egy lapáttal és olyanok fordultak meg a fejemben amiknek nem kellett volna.. Mi van ha Dani engem húzott? Te jó Isten!Lehet ezért nem mondott semmit az ég világon..és Beni pedig Flórát. Szóval ilyeneken törtem a fejemet,míg nem valahogy mély álomba nem estem. Olyan álmom volt amilyen még soha! Kolbász voltam álmomba és anyu meg akart enni. --- probléma forrása: éhes voltam. ami tényleg igaz..

Lényeg az egészben hogy felkeltem és úgy döntöttem (helyett döntöttünk)  hogy elindulunk reggelizni. Aztán amikor kinyitottam az ajtót,egy szál vörös rózsa volt a lábtörlőmnél,és a virág alatt kikukucskált egy fehér boríték.

-          Ez meg mi? – kérdezte meglepődötten Flóra

-          Én is ugyanezt kérdezném – szedtem fel a földről a borítékot

-          Biztos az küldte aki téged húzott. Nem gondolod? – viháncolt az örömtől

-          Biztos.. – bontottam ki a levelet amin a következő állt:

„Remélem,hogy jól aludtál. Az éjjel csak rád gondoltam,ez pedig afféle virágot a virágnak ajándék. Remélem tetszik!

Üdv: a Hódolód”

-          De cukii – tette kezeit az arcához barátnőm aki már majdnem elolvadt

-          Biztos hogy a fiúk voltak azok. Na,most móresre tanítom őket – azzal a fiúk házához vettem az irányt.Bekopogtam,egyszer,kétszer..

-          Héé fiúk! – üvöltöttem

-          Szia Léna. Te mit keresel itt ? – ásított egy nagyot Beni

-          Kitalálhatom?Az este pókeroztatok?

-          Ja.

-          Na,ne tereljétek a szót. Mi ez? – mutattam nekik a virágot és a levelet míg ők köül vizslatták szemükkel egy másodpercre és unott fejjel fordultak egyet az ágyban.

-          Nem tudjuk – dörzsölte meg szemeit Beni

-          Tudom,hogy ti szívattok engem.

-          De nem mi voltunk. Amúgy meg mi áll a levélben?

-          Ultra nyálas,azt hittem felfordul a gyomrom  miközben olvastam.

-          Biztos az küldte akitéged húzott,de higy nekünk hogy nem mi voltunk..

-          De-

-          Na szia Léna – azzal rám csapta az ajtót Beni. Én pedig leültem az ajtójuk elé morcos arccal és vártam hogy mikor jönnek ki..  de nem jöttek. Ezért idegességemben fogtam egy követ és célpontba vettem az ablakot. Hát sikerült!Betörtem az ablakukat,én pedig amilyen gyorsan csak tudtam eliszkoltam onnan. Reméltem,hogy nem lesz senkinek ebből kára..akkor rosszul gondoltam! Beni fejét találtam el,és olyan nagy púp volt ott,mint maga a Himalája!Leírhatatlanul rosszul éreztem magamat,majd végig hallgattam azt is,hogy ők hogy számolnak be az eseményekről..

-          És képzeljétek!Valamelyik elvetemült állat egy kővel dobott meg – nyomta a kanalat fejéhez a fiú

-          Úr-is-ten! – mondta siránkozva Orsi – Te szegényke!

-          Hát!Ha megtaláljuk azt aki ezt tette nem ússza meg szárazon – adta alá a lovat Flórián

Majd hasonló szavak hangoztak el,mint például „borzalmas lehetett”,”És nem adsz hálát az Istennek,hogy még élsz?” vagy „ azt hiszem mától jobb útra fogok térni” és ki nem hadjam azt,hogy „ ez egy égi jel volt az UFÓKTÓL” a kedvencem pedig az hogy „te csont hülye vagy”.  

-          Izé..Beni valamit mondanom kell – birizgáltam rakoncátlan tincseimet – Nehéz ezt kimondani,de..-

-          Tudom,hogy sajnálod. Nem te tehetsz róla..azt hiszem van minden háznál kamera. Talán ott vissza tudnánk nézni – tanakodott

-          NE! –mondtam

-          Már miért ne?

-          Mert,én..én..voltam..Ne haragudj!Nem volt szándékos,légyszi felejtsd el nekem. Nem akartam a fejedet eltalálni,csak rosszul esett hogy nem hallgatatok meg..és felidegesítettem magamat,és tudni illik hogy amikor dühös vagyok valami olyat csinálok amit nem szoktam. – mondtam el egy szuszra

-          Lukács Léna,te!te.. Kődobáló – mutatott rám mutató ujjával a sérült

-          Jelen – nyújtottam fel a kezemet – De inkább kődaráló,az jobban tetszik. 

-          Meg is halhattam volna,nélkülem pedig összeomlott volna a VILÁGEGYETEM – jelentette ki

-          Igen,tudom. Kérhetsz bármit,csak ne szólj a táborvezetőnek. Könyörgöm!

-          Hmm..még kitalálom büntetésed a nap végéig..  – Jut eszembe,Flóra ma olyan gyönyörű vagy,mint a nyári harmat. Mit csinálsz ma este?Elmehetnénk valahova.

-          Csak nem engem húztál,öcsi?Annyira fáj a hátam,meg a vállam – színészkedett a lány

-          Máris! – állt fel az asztaltól Beni és elkezdte nyomkodni Flóra hátát

-          Mától hívj úrnőnek – nevetett fel a lány

-          Igenis – mosolyodott el a fiú és a szájáról azt olvastam le hogy „Segítség!”

-          Akkor én is nekilátok – tolta be székét Dani

-          Minek? – néztem rá nagy szemekkel

-          Keresnem kell egy Juhász Dorisz nevű lányt – mondta

-          Gyaaa – tátotta száját Flórián

-          Hö? – hátrált meg

-          Ki az a Juhász Dorisz? – nézett ránk Márió

-          A konyhás néni– röhögött fel Szili

-          Az nem létezik – köhintett egyet Dani

-          Pedig úgy hívják,Vitéz. – bólogatott nagyokat Feri

Bár a fiúk elfantáziáltak a konyhásnőről  és persze Daniról. Még én is. J

-          Szurkoljatok – lépett oda az idős nőhöz aki éppen a kosztot adagolta (szenya)

-          Most csak szívóztok vele? – kérdeztem a fiúktól mikor Dani elment

-          Nem,mi tényleg az igazat mondjuk,úgy hívják. – magyarázta Feri

-          Erre kíváncsi leszek. – mosolyodott el Flóra aki a masszázs közepette volt

-          Úrnőm,elfáradtam.. – nyafogott Beni – Flóraaa

-          Nem érdekel,csináld tovább –mondta szívtelenül

Őszintén mondom,azt hittem Dani engem húzott,az a vigyor az arcán..felkavart..viszont legalább Beni+Flóra jóslatom összejött…