15.nap - Én mondtam..

 Bejegyzés címe: 15. nap – Én mondtam hogy mindenre fény derül!

Bloggantotta: Léna

Egész este azon töprengtem hogy Dani és Beni vajon kit húzhattak. De főleg Danin gondolkoztam nagyon-nagyon sokat. Hiába mondtam Mr.Brain-nek hogy kapcsoljon ki,hogy hagy tudjak aludni,de ő csak még rátett egy lapáttal és olyanok fordultak meg a fejemben amiknek nem kellett volna.. Mi van ha Dani engem húzott? Te jó Isten!Lehet ezért nem mondott semmit az ég világon..és Beni pedig Flórát. Szóval ilyeneken törtem a fejemet,míg nem valahogy mély álomba nem estem. Olyan álmom volt amilyen még soha! Kolbász voltam álmomba és anyu meg akart enni. --- probléma forrása: éhes voltam. ami tényleg igaz..

Lényeg az egészben hogy felkeltem és úgy döntöttem (helyett döntöttünk)  hogy elindulunk reggelizni. Aztán amikor kinyitottam az ajtót,egy szál vörös rózsa volt a lábtörlőmnél,és a virág alatt kikukucskált egy fehér boríték.

-          Ez meg mi? – kérdezte meglepődötten Flóra

-          Én is ugyanezt kérdezném – szedtem fel a földről a borítékot

-          Biztos az küldte aki téged húzott. Nem gondolod? – viháncolt az örömtől

-          Biztos.. – bontottam ki a levelet amin a következő állt:

„Remélem,hogy jól aludtál. Az éjjel csak rád gondoltam,ez pedig afféle virágot a virágnak ajándék. Remélem tetszik!

Üdv: a Hódolód”

-          De cukii – tette kezeit az arcához barátnőm aki már majdnem elolvadt

-          Biztos hogy a fiúk voltak azok. Na,most móresre tanítom őket – azzal a fiúk házához vettem az irányt.Bekopogtam,egyszer,kétszer..

-          Héé fiúk! – üvöltöttem

-          Szia Léna. Te mit keresel itt ? – ásított egy nagyot Beni

-          Kitalálhatom?Az este pókeroztatok?

-          Ja.

-          Na,ne tereljétek a szót. Mi ez? – mutattam nekik a virágot és a levelet míg ők köül vizslatták szemükkel egy másodpercre és unott fejjel fordultak egyet az ágyban.

-          Nem tudjuk – dörzsölte meg szemeit Beni

-          Tudom,hogy ti szívattok engem.

-          De nem mi voltunk. Amúgy meg mi áll a levélben?

-          Ultra nyálas,azt hittem felfordul a gyomrom  miközben olvastam.

-          Biztos az küldte akitéged húzott,de higy nekünk hogy nem mi voltunk..

-          De-

-          Na szia Léna – azzal rám csapta az ajtót Beni. Én pedig leültem az ajtójuk elé morcos arccal és vártam hogy mikor jönnek ki..  de nem jöttek. Ezért idegességemben fogtam egy követ és célpontba vettem az ablakot. Hát sikerült!Betörtem az ablakukat,én pedig amilyen gyorsan csak tudtam eliszkoltam onnan. Reméltem,hogy nem lesz senkinek ebből kára..akkor rosszul gondoltam! Beni fejét találtam el,és olyan nagy púp volt ott,mint maga a Himalája!Leírhatatlanul rosszul éreztem magamat,majd végig hallgattam azt is,hogy ők hogy számolnak be az eseményekről..

-          És képzeljétek!Valamelyik elvetemült állat egy kővel dobott meg – nyomta a kanalat fejéhez a fiú

-          Úr-is-ten! – mondta siránkozva Orsi – Te szegényke!

-          Hát!Ha megtaláljuk azt aki ezt tette nem ússza meg szárazon – adta alá a lovat Flórián

Majd hasonló szavak hangoztak el,mint például „borzalmas lehetett”,”És nem adsz hálát az Istennek,hogy még élsz?” vagy „ azt hiszem mától jobb útra fogok térni” és ki nem hadjam azt,hogy „ ez egy égi jel volt az UFÓKTÓL” a kedvencem pedig az hogy „te csont hülye vagy”.  

-          Izé..Beni valamit mondanom kell – birizgáltam rakoncátlan tincseimet – Nehéz ezt kimondani,de..-

-          Tudom,hogy sajnálod. Nem te tehetsz róla..azt hiszem van minden háznál kamera. Talán ott vissza tudnánk nézni – tanakodott

-          NE! –mondtam

-          Már miért ne?

-          Mert,én..én..voltam..Ne haragudj!Nem volt szándékos,légyszi felejtsd el nekem. Nem akartam a fejedet eltalálni,csak rosszul esett hogy nem hallgatatok meg..és felidegesítettem magamat,és tudni illik hogy amikor dühös vagyok valami olyat csinálok amit nem szoktam. – mondtam el egy szuszra

-          Lukács Léna,te!te.. Kődobáló – mutatott rám mutató ujjával a sérült

-          Jelen – nyújtottam fel a kezemet – De inkább kődaráló,az jobban tetszik. 

-          Meg is halhattam volna,nélkülem pedig összeomlott volna a VILÁGEGYETEM – jelentette ki

-          Igen,tudom. Kérhetsz bármit,csak ne szólj a táborvezetőnek. Könyörgöm!

-          Hmm..még kitalálom büntetésed a nap végéig..  – Jut eszembe,Flóra ma olyan gyönyörű vagy,mint a nyári harmat. Mit csinálsz ma este?Elmehetnénk valahova.

-          Csak nem engem húztál,öcsi?Annyira fáj a hátam,meg a vállam – színészkedett a lány

-          Máris! – állt fel az asztaltól Beni és elkezdte nyomkodni Flóra hátát

-          Mától hívj úrnőnek – nevetett fel a lány

-          Igenis – mosolyodott el a fiú és a szájáról azt olvastam le hogy „Segítség!”

-          Akkor én is nekilátok – tolta be székét Dani

-          Minek? – néztem rá nagy szemekkel

-          Keresnem kell egy Juhász Dorisz nevű lányt – mondta

-          Gyaaa – tátotta száját Flórián

-          Hö? – hátrált meg

-          Ki az a Juhász Dorisz? – nézett ránk Márió

-          A konyhás néni– röhögött fel Szili

-          Az nem létezik – köhintett egyet Dani

-          Pedig úgy hívják,Vitéz. – bólogatott nagyokat Feri

Bár a fiúk elfantáziáltak a konyhásnőről  és persze Daniról. Még én is. J

-          Szurkoljatok – lépett oda az idős nőhöz aki éppen a kosztot adagolta (szenya)

-          Most csak szívóztok vele? – kérdeztem a fiúktól mikor Dani elment

-          Nem,mi tényleg az igazat mondjuk,úgy hívják. – magyarázta Feri

-          Erre kíváncsi leszek. – mosolyodott el Flóra aki a masszázs közepette volt

-          Úrnőm,elfáradtam.. – nyafogott Beni – Flóraaa

-          Nem érdekel,csináld tovább –mondta szívtelenül

Őszintén mondom,azt hittem Dani engem húzott,az a vigyor az arcán..felkavart..viszont legalább Beni+Flóra jóslatom összejött…

14.nap - part 2

A várva várt következő rész,nagyon sok késéssel,ezért pótlásként dupla részeket hoztam,remélem nem nagy gond ..:) Kellemes időtöltést embörök!

-          Lexát – rágta a szája szélét – Te?

-          Én pedig..  – kezdtem bele a mondatomba, amikor a többiek állítottak be hozzánk „sürgős” ügyként elkönyvelve. Többiek alatt (Vivi,Lizi,Orsi,Feri,Szili,Beni,Flóri,Dani és ki ne hagyam Máriónkat) értem.

-          Flóra te kit húztál? – ült le az ágyam szélére Flórián

-          Beni, ex barátnőjét ..

-          Én meg Vivit – nézett ránk kétségbeesetten – Te Márió nem cserélünk?

-          Nem,mivel én még Gabi bácsi írását se tudom kiolvasni. Segítsetek – mutatta a fecnit Orsinak

-          Azt hiszem,ez „k” betű akar lenni – simította kezét végig haján

-          Ez egyértelműen „l” betű – kötött bele Szili

-          Akkor eddig megvan az,hogy Dán _amara – nevetett fel Márió

-          És szerintetek létezik olyan név hogy „Kamara” vagy esetleg „Lamara”? – fogtam a fejemet

-          Tamara – vágta rá Flóra mi pedig elnevettük magunkat.

-          Te kit húztál Szili? – kérdezte Feri

-          Én Sándor Balázst – mondta – de vagány név lett volna neki hogy Sándor Sándor – kapkodta a levegőt,de nem csak ő.. – Te?

-          Jankó Júlia,de őt már láttam,úgyhogy tudom kiről van szó. – jelentette ki

-          Beni,olyan csendben vagy. Jól érzed magad? – kérdeztem

-          Aggaszt ez az ember akit kihúztam – rágta szája szélét

-          Ki az? – kíváncsiskodott mindenki ennek érdekében közelebb hajoltunk hozzá hogy halljuk azt a nevet

-          Mindegy,úgy se mondom el..Gabi bácsi mondta!  - kacsintott egyet

-          Vivi te még nem mondtad!Se Lizi! – háborodott fel Orsi (mintha ő már elmondta volna)

-          Én egy Farkas Aranka nevű lányt – kerekedett el a szeme miközben olvasta

-          Aranka – röhögtek ezen jó sokáig a fiúk,csak tudnám mi olyan vicces a kiejtésén kívül!

-          Hát én akár tetszik akár nem szintén egy ismeretlen fiút húztam – dünnyögött Lizi

-          És te Orsi?Nem cserélünk? – kérdezte Flórián

-          Hát ha te magadnak akarsz a csicskása lenni,akkor jó – ült egy kicsit közelebb Ferihez akin látszott az hogy mennyire féltékeny a fiúra

-          Drága szolgám – mosolyodott el fondorlatosan.

-          De még a Léna húzottját se tudjuk – dünnyögött Lizi

-          Ez így van,és én sem nyilatkozom – mondtam. – Mivel még Dani se mondta

-          Léna azt inkább ne tudd meg hogy kit húztam – pillantott fel a telefonjáról a fiú és hosszasan egymásra néztünk

-          Hát jó – hervadt le a mosoly a számról ugyanis kíváncsi voltam rá hogy Ő kit húzott..

Holnap így is úgyis mindenre fény derül!

14.nap - Ki az?!

Bejegyzés címe: Ki az?

Írta: Léná'

Hol is kezdjem..jaj Istenem! Reggel felkeltünk,már egy fokkal jobban voltam (este belázasodtunk) csak a hangom nem volt a régi,úgy bevoltam rekedve hogy meg se bírtam szólalni,szerencsére Flóra legalább azt tudott,neki a feje fájt nagyon. Szóval elindultunk jól megfázva az ebédlő felé. Az út folyamán 20 zsebkendőt fújtam el. A nyakamra pedig egy sálat tekertem. Tudom hogy hülyén nézhettem ki 30 fokba de anya is milliószor hívott,hogy vigyázzak magamra és főzzek meleg teát,meg lalala.. úgy hogy mikor bementünk az asztalunknál nem ült senki,mire mi odaballagtunk.

-          Veletek meg tegnap mi volt/van? – kérdezte Flórián

-          Mi az a sál a nyakadban? – nézett rám Szili

-          Egyáltalán miért néztek ki ilyen rosszul? – tárta széjjel kezeit Márió

-          Hohó,csak nyugodtan. Mindent szép sorjában – mondtam

-          Léna,ne mond el – bökött meg a mellettem ülő Flóra

-          Na? – ült át a mi asztalunkhoz Feri

-          Csak megfáztunk,ennyi – vágtam ki magamat

-          Csak ennyi? – nevetett fel Dani

-          Csak ennyi. – szemeztem vele

-          Képzeljétek – csapta össze kezeit Beni

-          Na,mit? – kapcsolódtak be a beszélgetésbe Viviék

-          Tegnap,amikor kimentem a teraszra beszedni a törülközőmet mert szakadt az eső.

-          Jó nagy vihar volt nem? – tanakodott Lizi

-          Jaja – bólogatott rá Orsi (csak azért is Orsi!!)

-          Aztán egy jó nagyot villámlott,hogy azt hittem magam alá piszkítok amikor két lány futott az esőben,de már csurom vizesek voltak. Az egyiket még trüszkölni is hallottam és utána kiabáltam hogy „egészség”. Micsoda emberek is léteznek..micsoda elvetemültek! Ti mit gondoltok erről,Léna és Flóra?

-          Én azt gondolom hogy igenis érdekes mind a két lány,ugyanis nem mindenki képes esőben futni menni. Igazán becsülöm az ilyen embereket – hangsúlyozta az előbbi mondatot furcsa arcmimikákkal Lora

-          Felőlem aztán,én csak azért mondtam mert  nem mindennapinak találom – mosolygott szemtelenül a fiú

-          De akkor is! Tegyük fel,hogy az egyik lány közülük összeveszik azzal a fiúval akit szeret,mert a fiú úgy gondolja hogy a lány el van hízva és megkéri a barátnőjét hogy menjenek el együtt futni –  feltételezte Flóra

-          Ami a lány barátnőjének nem tetszik – szóltam közbe

-          És  csak azért megy ebbe az egészbe bele,hogy annak a bizonyos fiúnak megfeleljen.. –

-          Hát akkor azt gondolom,hogy az a lány nagyon menő. – nevette el magát Beni és látszott rajta hogy elvörösödik,akkor Flóráról ne is beszéljünk 

-          Aztán mi lett a lány barátnőjével? – kérdezte Márió

-          Márió,ez nem mese volt – világosítottam fel – csak egy feltételezés

-          De engem érdekel hogy azzal a lánnyal mi lett – támasztotta meg a fiú a fejét

-          Ő is szerette volna hogyha a kiszemeltje belé szeret,de amiért lusta volt,felhízott 100 kilóra,a hercege nem szeretett bele és magányosan meghalt a macskáival..Vége! – zárta le a történetet Vivi

-          Ez durva volt tőletek!Köszi szépen – vinnyogtam vagy két sort majd otthagytam őket

Aztán egész nap nem tudtunk mit csinálni,olyan módon unatkoztunk hogy már a gokart se vidított fel.. Ekkor a hangosbemondóból egy ismerős hang (Gábor bácsi íí de gáz így leírni) szólt,hogy mennyünk le a tóparthoz ahol a foci pálya van. Furcsáltam ezt a dolgot,ugyanis táborvezetőnk megszokta mondani az indokot is hogy miért. Egyszerűen hagytam az egészet és a csipet-csapattal célirányba vettük a tópartot. Nem voltunk olyan sokan mint gondoltam volna (sokan hazamentek).

-          Nos akkor vágjunk is bele. A mai nap olyan módon felidegesített ez a két jó madár (mutatott két fiúra,akiknek utólag tudtam meg a nevüket: Marcell és Ákos) hogy a mai nap folyamán már két nyugtatót is bevettem – törölgette rongyzsebkendőjével verejtékes fejét

-          De hát mi történt? – kérdezte Flóra

-          Az hogy,amíg én reggelimet fogyasztottam belopóztak az irodámba és rá rajzoltak a falamra.

-                     Azt úgy hívják,hogy graffiti. – köhintett egyet Marci

-          Nem érdekel hogy hogy hívják,édes fiacskám.

-          ÉÉs? – rázta a fejét Flóra

-          És rajta kaptam őket és a szemem előtt verekedtek össze,mert az egyiknek közülük nézni kellett volna,hogy mikor jövök.

-          É- kezdett bele lánya

-          ÉÉs egész nap ott ültek velem,de nem bírtak egymástól bocsánatot kérni,se tőlem. Ezért kitaláltam egy olyan feladatot,amely másokra is hatással lehet. – fejezete be monológját G.

-          Ez már nem indul jól! – kapta szájához kezét Lizi

-          Akkor gyors névsorolvasás .. – majd mikor sikerült mindenki nevét említeni aki ott volt folytatta – Egy fél napomba telt de mindenki nevét felírtam egy cetlire és bedobtam ebbe a sapkába. Annyi lenne a feladat hogy én kiszólítalak,húzol egy nevet de még nem szabad megnézned.

-          Igenis! – hangzott a válasz. 
~ kis idő elteltével~ ...

-          Lukács Léna – mondta Gabi bá

-          Itt vagyok – elsétáltam odáig majd hosszas turkálás után megmarkoltam ami a legszimpibb lapocska volt. Közben Flórián és Beni párbeszédén röhögtem..

-          Te Flóri – szólította meg

-          Te Ben – ütögette meg a vállát – Mondjad.

-          Ümh..mizu?

-          Ez elég hülye kérdés..persze hogy semmi.

-          Hány éves vagy?

-          Agyilag?

-          Anyukád neve?

-          Madonna.

-          Hol laksz?

-          Seholországban.

-          Hány testvéred van?

-          ahány neked van.

-          Kit húztál?

-          Vivit.

-          Tényleg?

-          Csezd meg! – üvöltötte el magát Flórián

-          Gondoltam hogy megnézted,de nem gondoltam hogy ilyen gyorsan megtudom – elkezdett nevetni,de ez nem azaz átlagos nevetés volt,hanem az a bizonyos ördögi kacaj.

-          Akkor most nézzétek meg a papírotokat de senkinek egy szót se!    - utasított minket táborvezetőnk

Mikor kinyitottam a papírt,görcsbe állt a hasam és annyira de annyira elmosolyodtam ezen a neven ,hogy csak na! Nem írom le a nevét,az majd kiderül hogy ki is az..

-          Azt a nevet akit húztatok,azzal egész héten kedveskedned kell.

-          Mit tetszik érteni a kedveskedés szó alatt? – kiabálta be Szili

-          Gyengébbek kedvéért elmagyarázom – nézett lekezelően a fiúra – vegyük például azt,hogy finom reggelit készítesz neki,vagy ha lány bókolgatsz neki,de lehetőleg  pénzetekbe ne kerüljön!Holnaptól érvényes ez a játék. Marcell és te Ákos ti azért nem húztatok,mert ti egymásnak fogtok kedveskedni. – mosolyodott el

-          Tehát tömören és összefoglalva legyek egy hétig annak a személynek a csicskása?  - kerekedett el a szeme Beninek 8várható volt)

-          Fogalmazhatunk így is,Benedek..

Azzal mindenki elvonult a szállásukra és szobatársaikkal és barátaikkal tanakodtak azon,hogy ki az  személy,én is így tettem Lorával.

-          Na és te kit húztál? – kérdeztem tőle

-          Hát izéé.. el sem fogod hinni kit..

-          Kit?

-          Lexát – rágta a szája szélét – Te?

-          Én pedig..